Legkésőbb húsvétra meg akarja alakítani az új német koalíciós kormányt a kereszténydemokrata Friedrich Merz. Valódi politikai tapasztalat nélkül rugaszkodik neki a nagy feladatnak, azaz hogy a gazdaság felgyorsítása, a belbiztonság helyreállítása és a demokrácia megőrzése mellett másodszor is végrehajtsa a német újraegyesítést.
Európa érdeke, Trump motivációi, a német választások tanulságai a világsajtó fókuszában. Válogatásunk a lapok írásaiból.
A Tisza Párt elnöke reménykedik benne, hogy Németország gazdasága újra talpra tud állni.
Válogatásunk a mértékadó lapok gyorsértékeléseiből.
Így a győztes CDU-CSU szövetségnek elegendő a SPD-vel megállapodnia a kormányalakításhoz.
A Spiegel Putyin washingtoni beépített embereiről ír, a Süddeutsche Zeitung a techguruk pálfordulásáról, az Independent arról, hogyan lehet legyűrni az AfD-t. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Egy nappal a német parlamenti választások előtt pár száz neonáci és sok ezer antifasiszta tüntetett Berlinben. Orbán nevét sokan ismerik, különösen, miután fogadta a német szélsőjobboldal jelöltjét Budapesten. Egy magyarral találkoztam, ő arról ordibált a vonaton, hogy takarodjanak haza a bevándorlók.
Ismert orosz Kreml-közeli csoportok tevékenységét azonosítottak be a szakértők a közösségi oldalakon a német választási kampányban.
Már most látszik, hogy Donald Trump érdekérvényesítése nehéz helyzetbe hozza a magyar gazdaságot. De akkor milyen károkat tudna okozni, ha a legnagyobb befektetői és kereskedelmi partnerünk, Németország érvényesítené velünk szemben erőfölényét? Vélemény.
És hogyan kellene megálljt parancsolni Donald Trumpnak, aki császári udvarrá változtatja a világ hatalmi központját? Mi lesz Ukrajnával és Kínával? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A mesterséges intelligencia segítségével gyártottak álhírekkel teli tartalmakat egy csütörtökön megjelent elemzés szerint.
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
Németország választott. Ám nemcsak az első helyen végző szociáldemokrata SPD és kancellárjelöltje Olaf Scholz igényli magának a kormányalakítási megbízást, de a történelmének legrosszabb választási eredményét elérő, második helyen végző CDU/CSU és kancellárjelöltje, Armin Laschet is. A választás valódi győztesei a 3. és 4. helyen végző pártok, a Zöldek és a liberális FDP. Ha képesek dűlőre jutni egymással, ők irányíthatják a koalíciós tárgyalásokat és ők lesznek a német politika valódi királycsinálói. Elemzés.
